Az elhízás gyorsan fogy

Halmos Tamás Az elhízás epidémiája Napjainkra a világ jelentôs részén az elhízás járványszerû méreteket öltött. Számos országban ma kutatók sokasága foglalkozik jól felszerelt laboratóriumokban a kérdés komplexitásával, azzal, vajon milyen tényezôk vezettek ide? Szomorú ellenpont, hogy ugyanakkor Földünk számos más részén, például Afrika sok országában az éhínség szedi ezerszámra áidozatait!

Az Egyesült Államokban a biztosítótársaságok felmérése szerint az elhízottak több mint 70 milliárd dollárjába kerülnek évente a költségvetésnek. E költségek egy az elhízás gyorsan fogy a közvetlen gyógyítási kiadásokból, más része a kövér emberek csökkent termelékenységébôl tevôdik össze.

Az elhízás hatalmas problémakörét áttekintve számos kérdéssel kell foglalkoznunk. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elôször is rendelkeznünk kell olyan megbízható paraméterrel, amelyik pontosan jelzi a szükségesnél magasabb testsúlyt.

Önmagában a kilogrammban megadott tömeg ehhez nem elégséges. Az ún. Anélkül, hogy tudományos részletekbe mennénk, az ideális BMI férfiakra 25, nôkre 24 alatt van. Kérdésünk tehát úgy szól, káros-e, veszélyes-e a kövérség?

Jól ismert, hogy az elhízás jelentôs mértékben növeli a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a cukorbetegség elôfordulásának gyakoriságát. Ezek az anyagcsere- szív- és érrendszeri betegségek jelentôs mértékben felelôsek az iparilag fejlett országok magas morbiditási, mortalitási adataiért. Kérdés továbbá az is, hogy a jelentôs fogyás vajon csökkenti-e a halálozást? Ugyanakkor vannak adatok arra nézve is, hogy az alacsonyabb testsúly nem jelent feltétlenül elônyt.

Az Amerikai Egyesült Államokban, az alamabai egyetemen több mint 20 egyénen végzett statisztikai megfigyelés szerint a nem sportoló, sovány BMI: 25 vagy annál alacsonyabb egyének között a halálozási arány kétszerese volt a 27,8 vagy annál is nagyobb BMI-vel rendelkezô, kisportolt, jó testi felépítésû egyének mortalitásánál 2.

Önmagában a testsúly alacsonyabb volta tehát még nem jelent védettséget a különféle betegségek okozta gyakoribb halálozás ellen. Az elhízás és a gyakori társbetegségek hazai helyzetérôl nemrégen jelent meg összefoglaló közlemény e lap hasábjain 4. A helyes válasz feltehetôen a probléma komplexitásában rejlik. Az obezitás nem önmagában káros, hanem mert hajlamosít egy sor az elhízás gyorsan fogy betegségre.

A jelentôs fogyás ezen társuló betegségek javulását eredményezi, így vezetve a mortalitás csökkenéséhez. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azt a jól ismert tényt sem, hogy mind a mai napig hiányoznak olyan nagyszámú, átfogó, hosszú távú vizsgálati eredmények, melyek azt bizonyítanák, hogy a fogyás önmagában is biztosan csökkentené a mortalitást!

A zsírszövet eloszlása Már régen megfigyelték, hogy a testsúly mérése önmagában nem jellemzi eléggé az adott egyént.

A kövérség számos típusát írták le, a zsírszövet különbözô lokalizációja szerint. Az orvosi köztudatban ma leginkább két alapvetô elhízási típust tartanak számon: a Alma formájú, vagy férfias, újabban viscerális zsigeri jellegû elhízás.

Itt a zsírszövet elsôsorban abdominálisan, a hasi zsigerek között helyezkedik el.

Ha ez a hányados 1,0-nél nagyobb, akkor szokás ezen elhízástípusról beszélni. Pontosabb a zsíreloszlás feltérképezése izotóp-módszerrel, amikor pontosan láthatóvá válik a zsírszövet elhelyezkedése. Itt a zsírszövet csodálatos tizenéves fogyókúrás történetek farpofákon, a combokon rakódik le, a has "kötényszerûen" omlik le.

A klinikai gyakorlatban az a nézet uralkodik, hogy e két típus alapvetôen más kórformákra hajlamosít. Így az alma formájú obezitás elsôsorban magas vérnyomásra vezet, zsír- és cukoranyagcsere-zavart okoz, végsô soron súlyos szív- és érrendszeri károsodásokhoz vezet. Különösen jelentôs az abdominális típusú elhízás kapcsolata a 2. Ezen betegekre jellemzô szöveteik, sejtjeik endogén inzulin iránti rezisztenciája.

Sokan úgy vélik, hogy ez az inzulin rezisztencia a felelôs az ehhez a diabétesz formához szorosan kapcsolódó súlyos szív- és érrendszeri károsodásokért 5. Az Inzulin-Rezisztencia szindróma egyik fontos alkotóeleme az abdominális jellegû elhízás. A másképpen Metabolikus Szindrómának is nevezett tünetegyüttes jelentôs részben a jellegzetes elhízáson keresztül okozná a kiterjedt érrendszeri elváltozásokat 6.

A körte formájú elhízás inkább mozgásszervi károsodásokat, visszérbántalmakat eredményez, nemritkán tüdôembóliát okoz. Sokan feltételezik, hogy a zsírelosztásnak fontosabb szerepe van az obezitáshoz kapcsolódó morbiditás, mortalitás szempontjából, mint a testsúlytöbbletnek önmagában. A sokak által leginkább patogénnek tekintett viscerális típusú zsigeri obezitás molekulárbiológiai alapja a perifériás szövetek endogén inzulin iránti rezisztenciája és a – talán kompenzatorikus – inzulin túltermelés hiperinzulinizmus lenne.

Legújabban sokan úgy vélik, hogy az ateroszklerotikus elváltozások kialakulásáért – szénhidrátanyagcsere-zavar esetén – a magasabb vércukorszintek a felelôsek, akkor használhatja a victozát a fogyáshoz, ha ezek a – fôleg étkezés után fellépô – hiperglikémiás periódusok akár csak mérsékeltek postprandiális hiperglikémia.

A zsíreloszlás lokalizációja feltehetôen jelentôs tényezô a patogenitást tekintve, hiszen ismeretes, hogy pl. Amíg ezek a sportolók versenyben maradnak – hihetetlen energiát fogyasztó napi edzéseket végezve –, addig semmilyen metabolikus, vagy kardiovaszkuláris betegség nem mutatható ki 7.

Érdekes összefüggést talált Björntorp és kutatócsoportja Svédországban. Az elhízás gyorsan fogy úgy gondolják, hogy a hasi típusú elhízás a kortikoszteroid hormon túltermeléssel függ össze. Ennek hátterében pedig a tartós stressz-szituációk állnak. A stressz-érzékeny emberekben ezen hormon termelése állandóan extrém magas, a hasi zsírszövet sejtjeiben pedig sûrûn vannak specifikus kortikoszteroid hormonreceptorok.

Ezen receptorokon kötôdô hormonok indítják el, illetve serkentik a hasi zsírszövet akkumulációját. Ilyen elképzelés szerint tehát az elhízásnak ezen típusa a stresszhelyzetek egyenes következménye lenne természetesen csak az erre reagáló  egyénekben 8. Hasonló a helyzet a világ számos országában.

• Így diétázzon kiló felett – Étrend+tanácsok | Diéta és Fitnesz
• Elizabeth Palmer fogyás 2021
• Ugyanakkor számos egyéb jellemzővel bír, amelyek elsősorban az anyagcsere sebességének lelassulásában, hormonváltozásokban, szív-érrendszeri zavarokban, ízületi megbetegedésekben érhetők tetten és fokozatosan alakítanak ki esetenként visszafordíthatatlan változásokat a szervezetben.

Kétségtelenül elsôsorban életmódi és étrendi hatások együttes szerepérôl van szó. Napjainkban világszerte elterjedt a gyorsétkezôk hálózata, ahol magas kalóriájú zsír- és szénhidrátdús ételeket szolgálnak fel. E kalóriagazdag étkezés, párosulva a mozgásszegény életmóddal, mega t fogyás rágja vélemények a gyakori dohányzási és túlzott alkoholfogyasztási szokásokkal, nagymértékben felelôs lehet az elhízás járványszerû elterjedéséért.

Az emberek jelentôs mennyiségû "luxuskalóriát" fogyasztanak, vagyis a szükséges anyagcsere-állapotuk fenntartásán túlmenô felesleges kalóriamennyiséget, mely azután zsír formájábam rakódik le szervezetünkben. Az életmód és étrend meghatározó szerepére Karen O'Dea ausztrál orvosnô mára már klasszikusnak tekinthetô megfigyelése világított rá. O'Dea néhány évvel ezelôtt megkért 12 bennszülöttet, hogy 10 hétre menjenek vissza az ôserdôbe, s ott ôseik életmódja és étrendje szerint éljenek.

Alig 10 hét múltán testsúlyuk szignifikánsan csökkent, s ezzel együtt valamennyi kóros metabolikus és kardiovaszkuláris paraméterük javult A környezeti tényezôk fenti meghatározó szerepe mellett bizonyosan vannak genetikus okai is az elhízásnak.

Ismeretes, hogy az elhízás egy-egy családban generációkon át öröklôdik és jól ismert az is, hogy ugyanazon étrendi és életmódi körülmények között a populáció bizonyos része súlyát megtartja, másik része hízik, esetleg súlyából veszít. Ezek a tények genetikai okok feltételezett szerepére utalnak. A kutatásokból az az elhízás gyorsan fogy világossá vált, hogy az egyszerû Mendel-féle egy gén öröklôdési séma nem magyarázhatja meg az elhízás rohamos terjedését.

Valószínû, hogy az ún. A kutatások részint laboratóriumokban használt számos generáción át tenyésztett obez – rendszerint rágcsáló –  egér, patkány törzsekre terjednek ki, részint generációkon át megfigyelt nagyon sovány, ill.

Hormonális elhízás okai és kezelése

Ezenkívül ismert, hogy zárt etnikai közösségekben, mint pl. Ezt a tényt Neel dán kutató ben a "takarékos gén" elmélettel magyarázta.

Ennek lényege, hogy a kôkorszakban a primitív ember az éhség és jóllakottság periódusaiban élt. Persze utóbbira csak ritkán került sor, rendszerint csak akkor, ha sikerült közösen valami nagyobb vadat elejteniük. Ilyenkor a vad húsát saját szervezetükben tárolták, olyan gének vezérelte "tárolási hormonok" segítségével, mint az inzulin.

Ezen gén ek biztosították tehát az egyén és a fajta túlélését. Ezt a koncepciót nevezte a dán kutató "takarékos gén elmélet"-nek thrifty genotype. A hirtelen sokkal jobb életkörülmények közé került zárt etnikai közösségekben e génesoportok már nem a túlélést biztosították, hanem jelentõs elhízáshoz vezettek, annak minden patológiás következményével együtt Újabban felmerült az a lehetôség is, hogy nem a genotípus, hanem a fenotípus, azaz nem determináló örökletes tényezôk, hanem a jelentôsen megváltozott külsô körülmények vezettek az obezitás epidémiájához, mely környezeti jegyek azután generációkon át tovább örökíthetôk.

Kétségtelen, hogy "folyik a vadászat" az elhízás génje i után, de végleges eredményekrôl még nem lehet beszámolni.

Ugyanakkor bizonyos eredmények mégis születtek ezen a téren. Így kiderült, hogy bizonyos hormontermészetû fehérjeanyagok jelentôs szerepet játszanak az anyagcserében.

A Leptin olyan peptid, amelyet a zsírsejtek termelnek, s amely képes genetikusan kövér patkányokat lefogyasztani. Ez a hormon feltehetôen a hipotalamuszon fontos agytörzsi struktúra keresztül fejti ki a hatását, ezenkívül más speciális agyi területeken is vannak receptorai.

A leptin gén feltételezett szerepe, pontosabban ezen gén mutációja hozzájárulhat bizonyos esetekben az elhízáshoz.

Francia kanadai családokban végzett humán vizsgálatokban találtak egy ismeretlen gént, a Leptin-gén közelében a 7q31,3 kromoszómán. Ez a marker látszott felelôsnek e francia kanadai családokban bizonyos testsúlyváltozásokért Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy jelentôsen elhízott egyénekben a leptinkoncentráció a normálisnak akár szorosa is lehet.

Ezt ajánlja a szakember, ha fogyni akar

Valószínû tehát, hogy elhízottakban a Ieptin – feltehetôen a leptin-rezisztens receptorok miatt – nem tudja hatását kifejteni. Újabb sejtbiológiai ismeretek A "szétválasztó" uncoupling fehérjékrôl már közel 30 éve vannak adataink. Elôször csak a téli álmot alvó állatok zsírszövetébôl izolálták ezen fehérjéket, melybôl kiderült, hogy azon folyamatokat szakítják meg, amelyekben a szervezet energiát termel.

Szellemesen úgy jellemezték hatásukat, hogy "lyukakat fúrnak" a szervezet energiaellátó csôvezetékében. Ilyen módon az ATP-szintézis, mely az energiatárolás megindulásához szükséges kiinduló folyamat, a "szétválasztó" fehérjék mûködése miatt nem indul be, az elveszett kémiai energia hô formájában távozik, a téli álmot alvó állatok így a hideghez adaptálódni képesek Ezt a fehérjét eleinte csak ezen téli álmot alvó állatok ún.

Újabban azonban kimutatták, hogy az eredeti UCP 1 uncoupling Protein 1 mellett több variáns is létezik UCP 2, 3melyek a humán szervezetben is megtalálhatók, mert számos szerv agy, izomszövet képes ezeket termelni. Normális körülmények között ezen peptidek inaktív formában vannak jelen, de ha a szervezet extra hôt igényel, akkor idegi humorális ingeráttevôdés útján norepinefrin termelôdik állatokban a barna zsírszövet felszíni receptoraihoz kötôdve. Ez a hormon aztán olyan folyamatokat indít meg, amely e "szétválasztó" fehérjék aktivációját eredményezi.

Mire utalhat a hirtelen hízás?

Ezen peptidek szerepe az emberi elhízásban ma még távolról sem tisztázott, de lehetséges, hogy szerepük nemsokára felértékelôdik az obezitás kezelésében. Ezen fehérjék alapvetô feladata, hogy a szervezet belsô hômérsékletét minden körülmények között a "végsôkig" fenntartsák. Ezért például teljes éhezéskor, paradox módon ezen peptidek fokozottan mûködnek, jóllehet ilyenkor a fokozott kalóriatermelés a katabolikus folyamatok fokozását jelenti.

A "magasabb" cél azonban a szervezet fennmaradása, s ezt a belsô hômérséklet állandósítása biztosítja Legutóbb osztrák kutatók elhízott egyéneken végzett megfigyeléseik alapján azt találták, hogy kövérekben és normális testsúlyú egyénekben az UCP-3 génnek a vázizomzatban található kifejezôdése azonos mértékû. Ha azonban elhízottakban folyamatos alacsony kalóriájú étkezést vezettek be, az ilyen étrend az UCP-3 kifejezôdését gátolta down reguláció.

Így diétázzon 100 kiló felett – Étrend+tanácsok

Vizsgálataikból az osztrák szerzôk arra a következtetésre jutottak, hogy ezen "szétválasztó" fehérjék kóroki szerepe az emberi elhízásban nem valószínû Egyéb humorális az elhízás gyorsan fogy Mint a szervezetben bárhol, normális körülmények között az energia hasznosításában is agonista és antagonista hatások szigorú egyensúlya érvényesül. A túlétkezés ellen ún. Egyik legfontosabb közülük a kolecisztokinin CCK. Ezt a hormont étkezés közben a bélfal sejtjei termelik, s hatásukra teltségérzés lép fel, csökken az étkezés mennyisége.

Ha a hormont kívülrôl juttatják be, hasonló hatása van. Egyéb "teltségérzést" okozó hormonok is ismertek. Utóbbi inzulinelválasztást serkentô hatását a diabétesz kezelésében kísérlik meg felhasználni, ugyanakkor direkt agyi struktúrákba beadva csökkenti a táplálékfelvételt, az elhízás gyorsan fogy módon hat. Ezen hormonok bizonyos agytörzsi központokra hatnak, ezek receptorain keresztül fejtik ki hatásukat. Érdekes, hogy ilyen hatásuk ellenére sem csökkent azon egyének testsúlya, akik ezen készítményeket kapták.

Ha a leptint közvetlenül a központi idegrendszerbe injiciálják, akkor gátolja a táplálék felvételét. Tekintve, hogy a leptin receptorok a hipotalamuszban helyezkednek fogyás München Németország, úgy gondolják, hogy az agykéreg a leptin elsôdleges anorexigén receptor szerve.

A leptinnek ezt a hatását talán az agy kapilláris endotél sejtjei továbbítják a megfelelô agyi központok felé. Érdekes az inzulin hatása a táplálékfelvételre és a testsúlyra. Hatása sok szempontból megegyezik a leptinével. Direkt a központi idegrendszerbe juttatva az inzulint, az a megfelelô agyi struktúrák receptoraira hat. Hasonlóan a leptinhez, csökkenti a táplálékfelvételt, s közvetlenül a központi idegrendszerbe beadva érdekes módon a testsúlyt is csökkenti. Ha az inzulint bôr alá adják, úgy ismert módon fokozza az étvágyat, a táplálékfelvételt, s növeli a testsúlyt.

Utóbbi hatásait régebben étvágyjavításra, testsúlygyarapításra is kihasználták A mellékvesék kéregállományában termelôdô ún. A nemrégen felfedezett neuropeptide Y anabolikus, étvágyfokozó hormon.

Zsírolvasztó gyógynövények- ezek segíthetik a fogyást

Ezzel ellentétes a melanocortin, mely elôbbi hormon hatását képes ellensúlyozni. Az említett néhány hormon mellett újabban számos egyéb hormontermészetû anyagot ismertek fel. Szerepük még kevéssé tisztázott, egyre növekvô számuk inkább csak jelzi, hogy a normális energia homeosztázis fenntartásában, a normális testsúly biztosításában milyen sok humorális tényezônek is jelentõs szerepe van Szociális körülmények Az állat étkezési szokásait szigorú élettani hatások szabályozzák.

A kiürült gyomorból reflexek indulnak az agytörzsi központok felé, a hormonális rendszer hatásainak eredôje okozza az éhségérzést, majd a kellô táplálék felvétele után a "teltségérzést" okozó humorális anyagok megszüntetik az étkezést.

1. Mire utalhat a hirtelen hízás?
2. A hormonális elhízás okai és kezelése - Nőgyógyászati Központ
3. Zsírolvasztó gyógynövények- ezek segíthetik a fogyást
4. Zsírégető univerzális mercadolibre
5. Elhízás – Wikipédia

Az állatokban tehát  kizárólag csak megfelelô élettani hatásokra indul meg és fejezôdik be a az elhízás gyorsan fogy. Emberben rengeteg olyan szociopszihés hatás is közrejátszik, mely eltér az élettani effektusoktól. Ebben az idôszakban az embert olyan hatások érik, mint például a kívánatos étlap tanulmányozása, mások jó étvágyú étkezésének szemlélése, kívánatos étkekrôl folyó beszélgetés, a számos idevonatkozó hirdetés, a rengeteg szakácskönyv stb.

Ellentétesen hatnak az undort keltô effektusok, akár csak verbálisan is. Hasonlóan csakis emberi tulajdonság, hogy gyakran sokkal több kalóriát veszünk magunkhoz, mint amennyire a homeosztázis fenntartásához szükség lenne.

Ez a mechanizmus vezet aztán idôvel elhízáshoz. Kezelés, megelôzés Az elhízás nemcsak egészségügyi, szociopszichés, hanem súlyos anyagi terhekkel is jár, mind az elhízott egyénre, mind a társadalomra nézve. Az érintett egyén saját zsebének kiürítésén túl az elhízással szorosan kapcsolatos betegségek kezelésére fordított közös költségek valamennyi "fogyasztó" jellegû társadalomban jelentôsek. Az étkezés az ôsember idejében hasonlatos volt az állatok táplálékfelvételi mechanizmusához.

Az állatok éhségérzését a gyomor kiürülése indítja meg. Ilyenkor olyan humorális ingerek érik a megfelelô agytörzsi, agyi központokat, melyek éhségérzést indítanak meg, s az állat késztetést érez, hogy táplálékot keressen.